Rövid leírás
Rőmer Ottó asszociációi Antonio Vivaldi Négy évszakához (1725-2007)
„Ha a muzsika kettős tükrözése a valóságnak, akkor a népzene – mint ösztönös megnyilvánulás – még inkább láttatója annak, amit érzékelünk, és érzünk.”
A két mű közti párhuzam az évszakokhoz való esemény- és hangulattársításban, természetábrázolásban keresendő. Azonban míg Vivaldi tökéletes képszerűséggel, jellegzetes hanghatásokkal dolgozik, addig Rőmer Ottó a magyar paraszti élet évszakokhoz kötődő legjellemzőbb jegyeit jeleníti meg, sajátos mondanivalóval fűszerezve. „A négy évszak” hegedűverseny – színpadi mű, a népzenei feldolgozások életfordulók és jeles napok szokásdallamokból, lírai- és tánczenei dallamokból épülnek fel. Bár funkciójuk egészen különböző, a barokk kor és a 20. századi magyarországi vonós népzene díszítési- és előadói stílusa sokban hasonlít. Az azonos évszakok kötései átvezetések a kétféle zenei nyelv közt. Az írott és átírott zenei, népzenei anyagnak nem célja tökéletes hasonlóságot teremteni, csupán impressziókat tolmácsolva gyönyörködtetni.